lehet gyáva vagyok, de én is játszok egy szerepet. átverem azt, akit utálok átverem azt, akit szeretek.
2012. november 4., vasárnap
egyszerűen,nem értelek.. jeleket küldesz,hogy szükséged van rám, hogy látni akarsz,hogy megakarsz csókolni, hogy tetszem,hogy egyszerűen akarsz. lehet,hogy csak arra a pillanatra, arra az egy-két órára amíg velem vagy, de kellek neked. és? amikor lépni kéne? ülsz.vársz. tétlenül,hogy majd én,a buta kislány lépni fog. de mondjuk lépek is, mert ugyan úgy kellesz, a csókod, a mosolyod, a szemed, a hangod. de nem tudom mit is akarsz.. szóval lépj. most,ma,holnap. de lépj .'
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése