2012. november 4., vasárnap

egyszerűen,nem értelek.. jeleket küldesz,hogy szükséged van rám, hogy látni akarsz,hogy megakarsz csókolni, hogy tetszem,hogy egyszerűen akarsz. lehet,hogy csak arra a pillanatra, arra az egy-két órára amíg velem vagy, de kellek neked. és? amikor lépni kéne? ülsz.vársz. tétlenül,hogy majd én,a buta kislány lépni fog. de mondjuk lépek is, mert ugyan úgy kellesz, a csókod, a mosolyod, a szemed, a hangod. de nem tudom mit is akarsz.. szóval lépj. most,ma,holnap. de lépj .'


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése